Egyre több európai bajnokság folytatását jelentik be, miközben a holland, a francia és a belga liga idei pontvadászata nem folytatódik. Milyen érvek és ellenérvek szólnak a folytatás, illetve a befagyasztás mellett? Hogyan fog kinézni az európai futballpiac a járvány után?
HELYZETJELENTÉS
Ezen a héten csötörtökön bejelentették, hogy a német bajnokság zárt kapuk mögött folytatódni fog május 16-án, szombaton. Továbbá, a török ( június 12. ), a horvát ( május 30. ) és a bolgár bajnokságban ( június 5. ) ismét mérkőzéséket fognak rendezni. Ezzel szemben Franciaországban a kormány úgy döntött, hogy szeptemberig tilos sporteseményeket tartani, ennek következtében a Francia Labdarúgó-Szövetség úgy döntött, hogy a jelenlegi állás alapján hirdetnek bajnokot, európai kupaindulókat, illetve kiesőket. Ennek a döntésnek az egyik legnagyobb vesztese a Lyon lett, akik így az Európa Ligáról is lemaradtak. A klub vezérigazgatója, Jean-Michel Aulas jogi lépéseket fontolgat a szövetséggel szemben, de hasonló terveket szövögetnek az Amiens csapatánál is ( az egyik kieső ). Azt érdemes megjegyezni, hogy a Montpellier egyik játékosa, nevezetesen Junior Samba koronavírus-fertőzés miatt lélegeztőgépre került. Ezek után a francia játékosok szakszervezete több 10 hívást kapott naponta a játékosoktól, akik aggodalmukat fejezték ki, illetve többen azt nyilatkozták, hogy csak abban az esetben hajlandóak pályára lépni, ha a szükséges egészségügyi feltételeket biztosítják.
Hollandiában nemcsak befagyasztották a bajnokságot, hanem még bajnokot sem hirdettek és kiesők sem lesznek. Természetesen ez a döntés sem maradt heves vitáktól mentes: A másodosztályban biztos feljutónak volt tekinthető a Cambuur csapata, ebből eredően perrel fenyegetik a Holland Labdarúgó-Szövetséget, mivel elvették tőlük a feljutás szinte biztos lehetőségét. Az Ajax szélsője, Hakim Ziyech pedig nyomdafestéket nem tűrő szavakat használt, amiért nem adták oda a bajnoki címet az Ajax együttesének. Belgiumban a franciákhoz hasonlóan cselekedtek, ők jelenteték be először, hogy nem rendeznek ebben a szezonban több bajnokit és a jelenlegi állást tekintik véglegesnek. A kisebb bajnokságokban azért mernek könnyebben lemondani a folytatásról, mert sokkal kevesebb pénz a tét. ( kevesebb szponzor, marketing, televíziós jogdíjak )
A Leganés vezetőedzője, Javier Aguirre elszólta magát: Spanyolországban a tervek szerint június 20-án folytatódik, július 27-én pedig befejeződik a pontvadászat, természetesen zárt kapuk mögött. A mérkőzéseket szombat-vasárnap, szerda-csütörtök ritmusban rendezék meg. Az összes csapatnál szerdán kezdték meg a teszteléseket, pénteken pedig egymástól elkülönülve ugyan, de az edzőközpontokban edzettek a játékosok. 760 millió euró a tét.
Olaszországban is tesztelés után a futballisták elkezdhettek egyénileg készülni, azonban itt elég rosszak a kilátások: A Torino szerdán jelentett be egy fertőzőtt játékost, a Fiorentina csapatánál 3 játékos, illetve az edzői stábból is 3-an pozitív tesztet produkáltak. A Sampdoria klubjánál is 3 koronavírus-fertőzőttről lehet tudni. Ráadásul a kieső helyen tanyázó Brescia együttese a folytatás ellen foglalt állást, ugyanis a focisták nem éreznék biztonságban magukat, sőt akár a kiesést is vállalják, de a játékosok egészséget biztosan nem fogják kockára tenni. Ezek után elég nehéz elképzelni a folytatást... Olaszországban "csupán" 600 millió euró a tét.
Angliában is vannak tervek az újraindítás kapcsán, június 8 a bűvös dátum. A húsz első osztályú klub jövő hétfőn fog tárgyalni a részletekről. A Szigetországban a következőket tervezik bevezetni, amennyiben valóban lesz folytatás: A meccs közben tilos lesz köpködni ( sőt, elvileg az ezt megszegőket sárga lappal kellene jutalmazni ), a másik kulacsásból inni, illetve a mérkőzés után mezt cserélni. Amennyiben a hátralévő találkozók közül egy sem kerülne megrendezésre, a húsz klubnak együttesen 760 millió font értékű televíziós jogdíjat kellene visszafizetni ( a klubok a TV-s jogdíjat két részletben kapják meg, az első augusztusban, a másodikat februárban ). Ráadásul a kisebb csapatok bevételük legalább 50%-át a meccsnapi bérletekből, jegyekből szerzik, ezért is lehetett olyan tervekről olvasni, hogy a hátralévő fordulókat Ausztráliában ( ott nagyon kevés a fertőzött ), vagy Angliában, 10 semleges helyszínen rendeznék meg. És ha ez még nem lenne elég, a másodosztályban szereplő klubok hallani sem akarnak arról, hogy esetleg nem lesznek feljutók. A Championship klubjainak nagy része úgy költ igazolásokra, bérekre, úgy alakítja ki a bérstruktúrát, hogy amint feljut a PL-be, stabilizálódik a klub anygai helyzete. Ha ez nem jön össze, akkor annak végső esetben csőd lehet az eredménye. A folytatáshoz elvileg 40 000 tesztet kellene elvégezni. Az amúgy is nagyon leterhelt egészségügyi ellátórendszer ilyen mértékű kifosztása ér annyit, hogy a PL folytatódjon? Futball fanatikusként is kapásból nemet vágok rá.
Mindeközben a Nemzetközi Szabályalkotó Testület bejelentette, hogy a csapatok egy mérkőzésen ötöt cserélhetnek. Halottnak a csók.
A kulcskérdés: Mi a fontosabb? Az egészség vagy a pénz és az, hogy a pályán dőljenek el a kérdések?
Véleményem szerint létezik egy alternatív megoldás: Ki kellen dolgozni egy play-off rendszert a jelenlegi tabella alapján, amelyben eldőlne a bajnok, az európai kupaindulók és persze a kiesők kiléte is. Nagyon bicskanyitogatónak tartom azt, hogy a játékosok semmilyen szinten nincsenek bevonva a döntéshozatalba. Azt sem tartom jó ötletnek, hogy a játékosokat csapágyasra járatják júniusban és júliusban, majd utána augusztusban a BL-t és az EL-t tervezik lefolytatni. Mivel 2021-ben Európa-bajnoskágot tartanak, ezért a következő szezon menetrendjét is sűríteni kellene, plusz nem lenne nyári szünet. A kisebb csapatok játékosai, akik nincsenek hozzászokva a heti két mérkőzéshez hogyan fogják bírni ezt az erőltetett menetet? És akkor még a kéthónapos kihagyást, plusz az edzőmeccsek hiányát meg sem említettem. A Barcelona csapatának orovosi stábja komoly sérüléshullámra számít. Képzeljük még azt el, hogy a BL negyeddöntők között lesz pl. egy PSG-Bayern párosítás. A Bayern túl egy bajnoki menetelésen, a PSG március közepe óta nem játszott tétmeccset, ráadásul nem játszhatna otthon a francia kormány döntése miatt. Mi értelme lenne egy BL-döntőnek zárt kapuk mögött? A BL és EL befejezése nemcsak a csapatok, hanem az UEFA számára is kulcsfontosságú a bevételek okán.
Egy biztos: Jövő héttől a Bundesligán a világ szeme.
BEDŐLHET A FUTBALLPIAC?
Európában az utóbbi években a következő úgynevezett "kasztrendzser" alakult ki: 4 topligáról ( angol, német, spanyol, olasz ) beszélhetünk. A világ 5. legerőseb bajnoksága, a Ligue 1 Európa szupermarketje: Franciaországból "félkész", a topfutballra tökéletesen alkalmas focisták érkeznek, akik zömmel 21 évesek vagy annál fiatalabbak. Az utóbbi évtizedben Brazílíát követően innen exportálták a legtöbb játékost. A PL csapatok a legutóbbi 8 átigazolási szezont figyelembe véve csak Franciaországból 1 milliárd font értékben igazoltak játékosokat. A francia csapatok zömének klubmodellje arra épül, hogy játékosokat nevelnek, akiket nagy haszonnal értékesítenek. Abban az esetben, ha a La Liga, Bundesliga és főleg a PL együttesek gazdaságilag meggyengülnek, jelenleg még beláthatatlan következményekkel járhat. Továbbá, a portugál, holland, de egyes osztrák és szlovák klubok is arra építenek, hogy tehetséges játékosokat adnak el eggyel magasabb polcra. Mi történik velük akkor, ha a topcsapatok kevesebb fiatal tehetséget fognak igazolni kisebb pénzösszegekért? Ennek következtében a következő évben, években még inkább előtérbe kerülhetnek a kölcsön - és csereüzletek. A szlovák Zsolna abból él, hogy fiatal, tehetséges szlovák játékosokat exportál eggyel magasabb szintre. A klub tulajdonosa felszámolási eljárást indított, mondván, bedőlt a klubmodell, hiszen ezentúl a holland, portugál és egyéb klubok nem tudják megvenni ezen tehetségeket.
Száz szónak is egy a vége: Egy másik futballvilág jöhet a vírus lecsengése után.
